A Bükk hegység

és az Upponyi-hegység

Időjárási viszonyok a hegyeinkben

 

Rögtön azzal kezdeném, hogy a Bükk és az Upponyi-hegység is speciális mikroklímával rendelkezik. Egyes esetekben másképp viselkednek, mint Magyarország többi helye. A leírtak a 30 éves megfigyeléseimet tükrözik, tudományos alapja ha van is, én nem rendelkezek velük.

Először is leszögezném, hogy nem mindig célszerű az időjárás előrejelzést komolyan venni a rádióban és a TV-ben. ( Természetesen, ha veszély figyelmeztetést adnak ki, célszerű kalkulálni velük. ) A probléma az, hogy általában a Dunántúlra és Budapestre adnak előrejelzést, a keleti országrészről - az esetek nagy többségében - nem vesznek tudomást. ( Hacsak valami extra dolog nem történik. )

A mindennaposan emlegetett klímaváltozás sem érint bennünket annyira. A Meterológiai Szolgálat által kiadott 2015-ös 10 éves klímaváltozási jelentés is igazolja ezt. Az elmúlt 10 évben az előző 10 évet megelőzően az éves átlaghőmérséklet a legkevesebbet - 0.3 fokot - emelkedett, ellenben a lehullott csapadék mennyisége a legtöbbet emelkedett - 106 %-ot. Igaz, ezek heves, viharos széllel járó záporok és zivatarok, telente nagyobb mennyiségű hó formájában jelennek meg.

Hegyeink területén az időjárás alakulását jópár tényező befolyásolja, de ezeket figyelembe véve - és egy kis tapasztalattal - könnyen adhatunk magunknak előrejelzést az aktuális napra.

 

Először is lássuk a csapadékot hozó rendszereket.

Az országos, kiterjedt frontokat és ciklonokat a hegyeink nem tudják számottevően befolyásolni. Ezek ugyanúgy átsöpörnek a területünkön, mint bárhol máshol az országban. Az egyetlen különbség csak az, hogy egy kicsit 'megtörheti' ezeket az erőteljes rendszereket a hegyek, áthaladva a Bükkön enyhén legyengülhetnek. Ezeknek a hatását a legnehezebb előrejósolni. ( A 2015 májusi ciklon -  ami délről északra mozgott - sok helyen komoly jégesőt okozott, ellenben a Bükkháton már csak heves esőzés volt. )

A másik, a közelben kipattanó heves zivatarok esete. Ezeket széttöri, legyengíti a hegység, irányától függően akár egy védőburkot is tud képezni egyes települések felett. ( Rendszeresen érkeznek nyaranta viharok dél-nyugat felől, ezeket 'szétmetszi' a Nagy-fennsík, védőburkot képezve az észak-keleten lévő Kazincbarcikának - a várost csak a széle érinti egy kis esővel -, majd elhagyva a Bükköt, a Sajó segítségével újra összeállva Putnokon csap le újból a vihar. ) Elég jól megjósolhatók ezen viharok mozgása.

 

Vihar mozgási 'csatornák' érkező viharok esetén.

( A kék vonalak a 'vízválasztók', a halvány pirosak a 'csatornák'. )

 

A harmadik tényező a hegyeink felett kialakuló viharok. Ezeket a legkönnyebb előre megjósolni. Két terület van a környezetünkben, ahol a viharok könnyedén kialakulnak. Ilyen a Nagy-fennsík a Bükkben és a Lázbéci-víztároló az Upponyi-hegységben. Emiatt van nyaranta rengeteg problémája a Bán-völgyének, mert ha a vihar a Nagy-fennsíkról a Bán-völgyét veszi célba, ráadásul egyesül a Lázbérci-tó feletti fellegekkel, akkor igen pusztító vihar söpör végig ezen a völgyön.

 

Halvány piros : Helyi vihar mozgási 'csatornák'.  Halvány sárga : Gomolyfelhő képződési helyek.  Kék : Vízválasztó.

 

Ha megfigyeljük a Nagy-fennsík és a Lázbérci-víztároló felett létrejövő gomolyfelhőzet kialakulásának a sebességét, előre megmondhatjuk, hogy délutánra milyen időnk lesz. ( Ezekben az esetekben SOHA nincs vihar a reggeli órákban. ) Reggelente kezdődik el a felhőképződés, és ha a délutáni órákra nem áll az egész össze egy nagy szürke tömbbé, akkor nincs mitől tartanunk. Az esti és éjszakai órákban ezek a felhők fel fognak oszlani, és másnap reggel újra kezdődik a ciklus.

Még akkor sincs nagy gond, ha összeállnak. Ilyenkor figyeljük meg a felhőzet mozgását. Próbáljuk meghatározni azt, hogy a Bükk mely völgyén fog a vihar levonulni. Még így is kellemes napunk lehet, hacsak nem felénk mozog a vihar. ( A Bükkben jellemző völgyek vannak, amerre a viharok előszeretettel levonulnak. )

Sajnos a rendszer apróságok miatt is változhat. Ahogy Stephen Hawking is mondta, 'az időjárást egy lepke szárnycsapása is befolyásolhatja, de ezt nem vehetjük figyelembe'. Erre egy példa : 1993 nyarán egy pusztító erejű vihar csapott le a Tardona-völgyén keresztül - a Nagy-fennsíkról - Kazincbarcikára. ( Még a TV is foglalkozott vele, ami igen ritka alkalom. ) 1994 tavaszán a Tardona-völgyében Szarmadicska környékén egy egész hegyoldalból kivágták a fát. Azóta 1-2 vihart eltekintve EGYETLEN bükki vihar sem vonult le a Tardona-völgyén, pedig a régi mondás azt tartotta, hogy ha 'Tardona borul, Barcika szorul.' Azóta a Bán-völgye a célpont...

Ezek a helyek nemcsak 'vihar generátorként' üzemelnek, hanem vízválasztóként is. Meg kell még egy ilyen hatékony vízválasztót említenem, a Sajó-folyót. Aktívan és drasztikusan tudják a heves helyi és érkező viharok továbbterjedését megakadályozni. Az Aggteleki karsztról érkező viharok szinte megtorpannak a Sajónál - az esetek 95%-ban -, már Kazincbarcikát sem tudják elérni. Az sem ritka, hogy amíg a Lázbérci-tó dél-nyugati oldalán szakad az eső, az észak-keleti részen süt a nap.

Egy példa : 2014. május 24, Bükkhát - Észak-kelet-Upponyi túra. Amíg Kazincbarcikán egész nap sütött a nap - Tardona-völgye -, addig a Nagy-fennsík és a Lázbérci-víztároló 'összefogásából' adódó vízválasztót figyelhettünk meg Dédestapolcsánynál. Előbb a térkép, hogy a helyzet érthető legyen.

Az 1-essel jelölt sárga nyíl irányából érkezett a vihar. A kék vonal a vízválasztó vonalát jelöli. Ennek egy gyenge pontja van, ahol a vihar áttörhet, a Bán-völgye, ahol levonulhat a Sajó-völgyébe. ( 2-essel jelölt sárga nyíl. ) A 2. kép esetén pont a lehetséges vonulási irányban voltunk - látszik is, ahogy a vihar megpróbálja áttörni a 'gátat'. Végül is nem sikerült neki, a vihar megállt és visszafelé kezdett terjeszkedni, amíg fel nem oszlott. A lila pontok a fényképek helyét, a lila nyilak pedig az irányát jelölik.

 

1.kép : Fénykép a víztárolótól a Bükk felé.

 

2.kép : Fénykép a Mocsolyáról a Nagy-fennsík és az Észak-Nyugat-Bükk felé.

 

A viharok kialakulásával és terjedésükkel kapcsolatban azt kell megérteni, hogy a vihart hozó felhők alacsony légnyomásúak. Mivel a Bükk lábainál jóval magasabb a légnyomás, mint a Nagy-fennsíkon - ez természetes, nem magyaráznám el -, így a vihar ott aktívabb, ahol a légnyomás eltérés a legmagasabb. Mivel a fennsíkon alacsonyabb a légnyomás különbség, így a vihar 'megjuhászosodik', addig a völgyekben heves pusztítást tudnak végrehajtani. ( A Fennsíkokra a legjellemzőbb veszélyt az erős szél és az ónos eső okozza, nem maga a vihar! )

 

Általában az időjárásról

Hegyeinkben a tél hideg és csapadékos, a nyaraink enyhék - a völgyek kivételével - és csak viharok esetén jutnak vízhez. ( Hacsak egy nagyobb esőciklon nem éri el őket. ) Az északi lejtőkön nem ritka a megmaradt áprilisi hó, és a nagy fennsíkon a márciusi hózápor. ( Ilyen volt például a 2015-ös év is. ) Könnyen előfordul, hogy a völgyekben már virágoznak a fák, a Nagy-fennsíkot pedig még akár 20-25 cm-es hó borítja. A hőingás - egy napra vonatkoztatva - a Nagy-fennsíkon alacsony, a völgyekben magas. ( 2013 nyarán Kazincbarcikán 38 fok volt, éjszaka 25 fok, Bánkúton reggel és este 20 fok, napközben 27 fok. ) Ősszel és tavaszzal az is előfordulhat, hogy a hőingás a napi 2-3 fokot nem haladja meg.

 

2015. március Dédestapolcsány környékén...

 

... és Bánkút környékén. ( Ezt a fotót a bánkúti Fehér Sas Panzió munkatársa készítette. )

 

Ezek miatt célszerű azt is figyelembe venni, hogy a Bükk és az Upponyi-hegység egyes tájain egy nap folyamán is teljesen eltérő időjárási viszonyok lehetnek. ( Lásd az upponyi példámat. )

 

Veszélyhelyzetek a Bükkben

A Bükk területén az utóbbi időben a fennsíkról levonuló viharok igencsak nagy károkat tudnak okozni, ezekre célszerű odafigyelni, ugyanis hihetetlen pusztítást tudnak végezni még a hegyen. Erre a legjobb példa a 2008. október 30.-i eset. Röpke 6 perc alatt egy 200 méter széles és 10 km hosszú sávban a tornádó erejű szél olyan könnyedén törte ketté a hatalmas bükk fákat, mintha gyufaszálak lennének.

 

Még 2011-ben is így nézett ki az erdő a Mária-forrásnál a 2008-as vihar után.

 

A másik ilyen helyzet késő ősszel, telente és kora tavasszal fordulhat elő, ez pedig az ónos eső. Ilyenkor ne tervezzünk túrát a hegyekbe, mert azon kívül, hogy könnyen elcsúszhatunk, az sem esne jól, ha a fejünkre dőlne egy fa...

 

2015 kora tavasz. ( Fotó : MTI )